###
Europlasma - Életmentés plazma... » GYIK, gyakran feltett kérdések

A plazmáról

Gyakran ismételt kérdéek (GYIK)

A leggyakrabban feltett kérdésekre itt találsz választ. Ha ezen túl szerettovábbi információkat szeretnél, akkor kérdéseiddel fodulj közvetlenül az Europlasma szakembereihez. A kapcsoaltfelvételt követően kívánságaidait ITT is közölheted.

Mi a különbség a véradás és a palzmaadás között?

Plazmát sokkal gyakrabban lehet adni, mint vért. Plazmaadás esetén alkalmanként 600 – 850 milliliter (testsúlytól függően) plazmát veszünk le. Ugyanarra az időközre vonatkoztatva, a teljes vér adására érvényes, hogy a nők legfeljebb négyszer, a férfiak pedig legfeljebb hatszor adhatnak vért. Már Hippokratész (kb. i.e. 460 - 370) alkalmazta a terápiás érvágást.

Mi történik plazmaadáskor?

A plazmaadás során a vér egy steril tűn és szintén steril egyszer használatos zárt csőrendszeren folyik át, szigorúan egy irányban. A vért centrifugálják vagy szűrik, így választva el a vér alakos elemeit és folyadéktól (plazmától). Végül a vér alakos elemeit szintén egyszer használatos csövön visszajuttatják a szervezetbe, a levett plazma pedig tasakba vagy palackba folyik. Az egész folyamat közvetlenül a donor mellett megy végbe, számítógépes vezérléssel irányítják úgy a plazmaadást, hogy az a donor számára nagyon kíméletesen menjen végbe. A levehető plazma mennyisége a testsúlytól függ. A plazma levétele mintegy 45 percig tart.

Ki adhat vérplazmát?

Minden olyan embernek szabad plazmát adnia, aki betöltötte a 18. életévét, telejsíti az egészségre vonatkozó feltételeket és a testsúlya nem kisebb, mint 50 kg. Az egészségi állapot felmérése kérdőív kitöltését és az anamnézist felvevő orvossal történő beszélgetést jelenti.

Milyen gyakran lehet vérplazmát adni?

A vérplazma adása csak kissé terheli meg a szervezetet, ezért évente 50-szer lehetséges. Minden esetre néhány előírást be kell tartani: két egymást követő plazmaadás között legalább két „adásmentes” napnak kell eltelnie, 7 napon belül legfeljebb kétszer, és 14 napon belül legfeljebb háromszor szabad plazmát adni.

Pontosan mit jelent a referenciaév (donorév)?

A személyes donoréved (referenciaéved) az EUROPLASMA donorcentrumban történt első plazmaadás napján kezdődik. Ez a dátum határnapként mindig ugyanaz marad akkor is, ha bizonyos körülmények miatt hosszabb ideig nem tudsz plazmaadásra jönni. Ezen a határnapon évente újrakezdődik, „1”-gyel, a plazmaadások számlálása.

Miért adjunk plazmát?

Az utóbbi évtizedekben végbement hatalmas fejlődés ellenére sincs még lehetőség az emberi vér,  és ezen belül az emberi vérplazma szintetikus előállítására. Ezért továbbra is emberi vérből készült, megfelelő mennyiségben előállított készítményekre van szükség számos betegség gyógyításához, szervátültetésekhez és baleseti sérültek ellátáshoz. Röviden:  A vérplazmaadással az ember életeket ment – közülünk is bárki rászorulhat az ilyen készítményekre.

A donornak milyen személyes előnyei származnak a plazmaadásból?

A plazmaadásnak számos előnye van: Egyrészt rendszeres orvosi kivizsgáláson veszel részt, és mindig pontosan ismered az egészésgi állapotodat; továbbá köszönetképpen minden alkalommal költségtérítést kapsz (legfeljebb évente 50-szer adhatsz vérplazmát), és végül de nem utolsó sorban „a plazmaadással életeket mentesz meg”.

Adhat-e plazmát aki a Covid-19 betegségből kigyógyult?

Igen, ha teljesen meggyógyultál, ismét adhatsz vérplazmát. Legalább 28 napig kell tünetmentesnek lenned.

Milyen vizsgálatokat kell kiállnia a vérnek és a donornak?

Néhány vizsgálat szolgál a donorképesség megállapítására. Vérnyomás, pulzus, testhőmérséklet, vérkép (hematokrit, hemoglobin, leukociták, eritrociták, átlagos részecskeméret) Ezeket a vizsgálatokat minden vérplazmaadás alkalmával elvégezzük, a még alaposabb vizsgálatok első plazmaadás előtt, majd négyhavonta törtéénnek.

Milxxn laborértékeket viszgálnak?

Minden alkalommal teszteljük a levett a vért hepatitisz A, hepatitisz B, hepatitisz C, HIV és Parvo B-19 vírusokra. Rendszeres időközönként ellenőrizzük az immunglobulin G koncentrációját és a vérben levő összes fehérje mennyiségét, és vérképet állítunk ki. A laborértékeket kérésre külső orvoslátogatásokhoz is rendelkezésre bocsátjuk.

Milyen következménye van a tudatos félrevezetésnek?

Ha bármilyen kétséged van afelől, hogy alkalmas vagy-e donornak, feltétlenül közöld velünk, hiszen emberéletekről van szó. A tudatos félrevezetések következménye az, hogy az összes donorközpontunkból kizárunk. Büntetőjogi következmények sem zárhatók ki, ha más emberek károsodnak a megtévesztés következtében.

A vércsoport fontos a plazmaadás szempontjából?

Bármilyen vércsoporthoz tartozó ember adhat plazmát. A plazma feldolgozása független a vércsoporttól. A vércsoport meghatározását nem végezzük el, hiszen a vérplazmából történő gyógyszergyártás független a vércsoporttól.

Adhatok-e vért és plazmát?

Általában lehetőség van arra, hogy valaki rendszeresen adjon vért is, vérplazmát is. Ez esetben azonban módosulnak a ciklusok, amelyekben a vér- és plazmaadások egymástól elkülöníthetően történhetnek, Míg két egymást követő teljes véradás között legalább 8 hétnek kell eltelnie, a plazmaadás következtében ez az időköz nagyobb lehet.
Az egyes donoresemények között az alábbi minimális időközöket kell biztosítani: 
1. Teljes vér és plazma adása: 14 nap
2. Teljes vér adása és trombocitaferezis: 14 nap
3. Plazma és teljes vér adása: 48 óra
4. Plazmaadás és trombocitaferezis: 48 óra
5. Trombocitaferezis és telejs vér adása: 48 óra
6. Trombocitaferezis és plazmaadás: 14 nap

A szervezet terhelését és a folyadékvesztést tekintve is más gyakoriság adódik, ha teljes véradással kapcsolják össze a plazmaadást. Arra kérünk, hogy a donori tevékenységedről tájékoztasd a munkatársainkat is, és azt az intézetet is, ahogy vért adsz. Így mindkét fél ügyelni tud arra, hogy az előírt donorszüneteket be lehessen tartani.

Hogyan látnak el engem a plazmaadás során?

A központban mindig van orvos, amikor plazmát adsz. Ő végzi a vizsgálatokat is. Továbbá a központbna való tartózkodásod idején végig gondodat viselik a mi gyógyászatilag képzett munkatársaink.

Lehet-e a plazmaadásnak fizikai teljesítőképességet befolyásoló hatása?

Plazmaadást követően, ill. rendszeres plazmaadás miatt rendszerint nem csökken a fizikai teljesítőképesség.

Sportolókra vonatkozóan vannak-e korlátozások?

A sportolóknak semmilyen hátrányuk nem származik a plazmaadásból. Az egyetlen korlátozás abban áll, hogy a donornak az a karja, amelyikben a tű volt, közvetlenül a plazmaadás után néhány óra hosszat mechanikusan kevésbé terhelhető (pl. súlyemeléssel). A szokásos sportokat - jogging, labdarúgás, fitnesz, szb. - minden korlátozás nélkül lehet folytatni.

Vegetáriánusként adhatok-e vérplazmát?

Igen, a plazmaadás még kevésbé megterhelő a vegetáriánusoknak, mint a véradás, mivel itt a donorok - ellentétben a véradással - nem veszítenek vörös vérsejtet (és vele vasat). Mindazonáltal előfordulhat, hogy a vegetáriánus donornak első plazmaadása előtt vaskészítményeket kell szednie, feltöltendő a vastartalékait. A hemoglobin-értéket minden plazmaadás előtt mérjük, és csak akkor bocsátjuk plazmaadásra a donort, ha a hemoglobin-értékei bizonyos határértékeken belül vannak.

Tetovált vagy nemsokára tetoválandó személy adhat-e vérplazmát?

Tetoválás után (felújító tetoválás után is) a plazmaadásI tevékenységet legalább 4 hónapra fel kell függeszteni.

Plazmaadással összefüggésben vannak-e különbségek nők és férfiak között?

A plazmaadás folyamata során tényleges szignifikáns nemek közötti különbség mutatkozik. A nőknél rendszerint gyorsabban történik, mint a férfiaknál. Ennek alapja a következő – egyszerűen a nőknek viszonylag több vérplazmájuk van, mint a férfiaknak.

Míg a vérplazma a férfiak vérének mintegy 50-59%-át teszik ki, addig a nők esetében ez az érték 54-73%. A vér alakos elemeinél pont fordítva: a nőknek átlagosan kevesebb hemoglobin van a vérükben. Ez a vastartalmú fehérje kapcsolja az oxigént az eritrocitákra, és adja azok vörös színét - és elnyújtja a plazmaadási folyamat időtartamát.

Megfertőződhetek-e a plazmaadás során?

Nem. A teljes folyamat során kizárólag egyszer használatos új, steril eszközöket használunk. A készlet higiénikusan tömören van lezárva. A vér és a vérplazma kizárólag ebben a steril egyszer hazsnálatos készletben kering, és egyáltalán nem kerül kapcsolatba a környezettel. A lehetősége sem áll fenn annak, hogy idegen vérrel vagy egyéb anyaggal kerüljön kapcsolatba a donor.

Mi a „polimeráz-láncreakció” (PCR)?

A PCR egy új géntechnológiai eljárás a kórokozók kimutatására. Ha az ember vérkeringésébe kórokozók hatolnak be, azokat az immunrendszer felismeri. Az immunrendszer azonnal ellenanyagokat termel, az. Ún. antitesteket. Mire ezek az antitestek a vérben kimutathatók lesznek, eltelhet akár több hét is. A használatos, a rutindiagnosztikában használt tesztek jellemzően ezeket a kórokoozók ellen termelt ellenanyagokat (antitesteket) ismerik fel. Azt az időt, ami az ember megfertőződésétől az ellenanyagok kimutathatóságáig eltelik, „diagnosztikai ablaknak” nevezzük. A PCR teszt nem a szervezet ellenanyagait mutatja ki, hanem magát a kórokozót. A kórokozók lényegesen hamarabb kimutathatók a vérből, mint az ellenanyagok. Ezáltal a „diagnosztikai ablak” jelentősen rövidebb lesz. A vérkészítményeket kapó betegek számára ez még nagyobb biztonságot nyújt.

Mi a vérlemezke-adás?

A vér a folyékony plazmából és az alakos elemekből áll, utóbbiak a vörös és fehér vérsejtek és a vérlemezkék (trombociták). A vérlemezkék igen fontos szerepet játszanak a véralvadásban, nélkülük az ember nem élhetne, ui. pl. sérüléskor nem állna el a vérzés.

A vérlemezkéket önkéntes donoroktól vesszük le, a plazmához nagyon hasonló módon, mindössze az alábbi különbségekkel: 

  • Valamivel hosszabb ideig tart, mintegy 50 - 70 percig (ennek megfelelően a költségtérítés is nagyobb), a testen kívül áramoltatott vér kevesebb, mint a plazmaadásnál, és a készülék típusa is más.
  • A levett vérlemezkék tasakjának űrtartalma 300 ml. A véradás után a tasakot besugárzással fertőtlenítik, az esetleges kórokozókat elpusztítandó.
  • Mivel a vérlemezkék csak pár napig tárolhatók, a levett vérlemezkéket haladéktalanul kiszállítják a kórházaknak.
  • A vérlemezkék csak a Bécs 9 donorközpont!

Mire használják a vérlemezke koncentrátumot?

  • Sürgősségi gyógyszerről van szó. Olyankor szükséges, ha a beteget alacsony vérlemezke-száma miatt vérzés fenyegeti, ami különféle kórképeknél történhet meg. Pl. baleset utáni vérzés (konzerv vér egyidejű alkalmazásával), citosztatikummal történő onkológiai kezelés esetén vagy ha a csontvelő károsodása miatt a vérlemezkék termelődése nem kielégítő.

Van internet hozzáférés a donorközpontban?

Igen, ingyenes wifi áll rendelkezésedre a központjainkban. A hozzáférési adatokra vonatkozóan a helyi munkatársaink adnak felvilágosítást.

Plazmaközpontjaink   

Plazmaadás Ausztriában

Bécs, 9. kerüket
Tel.: +43 1 319 53 63

Bécs, 21. kerüket
Tel.: +43 1 908 11 00

Retz
Tel.: +43 2942 20 333

St. Pölten
Tel.: +43 2742 90 333

Hainburg an der Donau
Tel.: +43 2165 52 024

Seiersberg
Tel.: +43 316 29 33 33

Leoben
Tel.: +43 3842 44 404