Europlasma - Életmentés plazma... » A plazmáról » < strongMi a plazma?

A plazmáról

Mi a plazma és mire használjuk?

A plazma a vér folyékony összetevője, a vérünk mintegy 55%-a plazma. A vérplazma (humán plazmának is nevezik) sárgás folyadék, aminek összetétele a következő: 92% víz, kb. 1% ásványi sók és kb. 7% többféle fehérje. Ezek az értékes plazmafehérjék és sokféle összetevőjük alkotják számos életmentő gyógyszer gyártási alapanyagát, íyg hozzájárulva sok beteg ember életének a megmentéséhez. A vérplazma nem állítható elő sem géntechnológiai eljárásokkal, sem pedig szintetikusan. Ezért betegek ezrei szorulnak rá az önkéntes donorok segítségére, szükségük van a donorok támogatására.

Melyek a vér alkotóelemei?

Az emberi testben testsúlytól függően mintegy 4 – 6 liter vér áramlik.  Vérünk szilárd és folyékony összetevőkből áll. A folyékony összetevőt nevezzük plazmának. A vér szilárd, sejtes szerkezetű összetevői: vörös vérsejtek (eritrociták), fehér vérsejtek (leukociták) és vérlemezkék (trombociták).
Az egyes összetevők részaránya a következőképpe nalakul:

  • Vérplazma: kb. 55-60%
  • Alakos elemek: kb. 45-40%

Az eritrociták (vörösvérsejtek) szállítják az oxigént a tüdőtől a test sejtjeihez, ill. a széndioxidot a szervektől a tüdőbe. A vér alakos elemeinek legnagyobb részét a maguk 99%-ával a vörösvérsejtek teszik ki, az emberi szervezetben mintegy 30 milliárd vörösvérsejt van. A vörösvérsejtekben van a vér vörös színét adó hemoglobin, amihez az oxigén kémiai kötéssel kapcsolódik. Az eritrociták a csontvelőben képződnek, átlagos élettartamuk körülbelül három hónap.

Súlyos balesetek, sérülések vagy belső vérzések esetén a hiányzó vörösvérsejteket transzfúzióval kell pótolni. Egy egészséges felnőtt vérének mintegy 15%-át veszítheti el anélkül, hogy súlyosan károsodna. Azonban ha a vérveszteség eléri, ill. meghaladja a vér össztérfogatának 30%-át, akkor feltétlenül külső vérpótlásra van szükség, különben a szervek nem jutnak elegendő oxigénhez.

A leukociták (fehérvérsejtek) ejtmagos alakos elemek, amelyekben nincs a vér színét adó hemoglobin. A fehérvérsejtek is a csontvelőben jönnek létre, onnan kerülnek a vérbe. Feladatuk a kórokozók és egyéb testidegen anyagok legyőzése. Az ember immunrendszerében rendkívül sokféle funkciót töltenek be. Ennek megfelelően a leukocitákat alcsoportokra osztjuk:

A limfociták megtalálják és felismerik a testidegen szöveteket és sejteket. 
A monociták, a nagy fehérvérsejtek vagy falósejtek bekerítik és felfalják a kórokozókat, még mielőtt azok mélyebbre hatolnának a test belsejében.
A granulociták az első védővonalat alkotják, a behatoló kórokozókat azonnal ártalmatlanítják.

A fehérvérsejtek számából megtudható, hogy van-e gyulladás vagy fertőzés a szervezetben.
 

A trombociták  vagy vérlemezkék a legkisebb látható alakos elemek a vérben. Szintén a csontvelőben keletkeznek. A vérlemezkékből szabadulnak fel a véralvadáshoz szükséges anyagok. Véredények megnyílásával járó sérülések esetén rövid idő alatt a környező szöveteken fibrinháló jön létre, ami lezárja a sérülést. Továbbá a vérlemezkékből véralvadást segítő anyagok szabadulnak fel, miáltal a sérülésen var képződik.

A trombociták számának meghatározása a kis vérkép keretében történik, ehhez hematológiai elemző készüléket használnak. Egészséges felnőtt vérében mikroliterenként (µl, egy milliomod liter) átlagosan 150 000 – 350 000 vérlemezke található. A túl kevés vérlemezke trombocitapéniát (vérlemezke hiányt) jelent, a túl sok pedig trombocitózist.  Nagy vérveszteségek és a vér rákos megbetegedése esetén a trombocitákat is transzfúzióval pótolják.

A vérplazma egy pótolhatatlan nyersanyag, ami életet ajándékoz

Mi a plazma feladata?

A plazma a szervezetben szállítóközegként szolgál az anyagcseretermékek, a hormonok, a glükóz, a zsírok és a széndioxid számára.  A vérplazma juttatja ki az anyagcsere hulladékait a szervezetből. Ide tartozik a széndioxid, amit a szervezet a tüdőn keresztül ürít ki, valamint a különféle húgyanyagok. Továbbá a plazma képes vízben nem oldódó anyagokat megkötni, és azokhoz a szervekhez szállítani, ahol a szervezetnek ezekre az anyagokra szüksége van. A plazmában található fehérjék többek között a vérnyomás stabilitásáról gondoskodnak.

 

Milyen színű a vérplazma?

A vérplazma rendszerint víztiszta sárgás folyadék. A plazma színe azonban változó, nagyban függ az elfogyasztott folyadékok mennyiségétől, a táplálkozástól és a hormonháztartástól – valamint a fehérjetartalomtól és egyéb tényezőktől.

Ha a plazma tejszerűen fehér, akkor az zsírosnak (lipémiásnak) minősül, és nem kerül további feldolgozásra. Ez megzavart zsíranyagcsere következménye lehet, esetleg a donor közvetlenül plazmaadás előtt sok nagyon zsíros ételt fogyasztott. Tehát plazmaadás előtt be kell tartanod a javaslatainkat és előírásainkat, hogy ilyesmi ne forduljon elő.

A vérplazma akkor sem használható fel, ha vörösesre színeződött, ui. ez azt jelenti, hogy vörösvérsejtek mentek tönkre és bomlottak el (hemolízis). Azonban a legtöbb elszíneződés ártalmatlan, valamilyen gyógyszer vagy táplálékkiegészítő okozza. Végül a több fokozatú minőségellenőrzés keretében dől el, hogy a levett plazma további feldolgozását engedélyezik-e.

Mire használják a plazmát?

Ausztria lakosságának mintegy 80%-a szorul az élete során vérplazma-készítményekre. És egyre több vérplazmára van szükség. Az immunglobulinok esetében a szükséglet megháromszorozódott az utóbbi 20 év alatt.

A humán vérplazma számos különféle fehérjét tartalmaz. Sok fehérje olyan feladatokat lát el a szervezetben, amelyek gyógyításban is felhasználhatók. Jelenleg több, mint 20 fehérjét tudunk izolálni a gyógyszergyártás számára-

Az antitesetk (immunglobulinok) például a fertőzések (vírusok, baktériumok és más kórokozók) leküzdésére szolgálnak. Antitest-koncentrátumokkal gyógyítják például a kanyarót és a hepatitisz B-t. Néhány koagulátor feladata megállítani a vérzéseket sérülések esetén, és a sebgyógyulást kell elősegítenie. Mások viszont megakadályozzák a túl erős véralvadást, így megelőzve a veszélyes vérrögök kialakulását.

Jónéhány daganatos betegség (pl. leukémia) kezelésében is jelentős szerepet kapnak a plazmekészítmények. A fentiekből eredően a vérplazmából készült gyógyszerek pótolhatatlanok a sebészetben, a sürgősségi ellátásban és számos súlyos krónikus betegség kezelése során. 

A vérplazmában levő leggyakoribb fehérjék közé számítanak az alábbiak:

 

4%

véralvadást befolyásoló fehérjék

60%

albuminok

36%

globulinok

A plazmából nyert legfontosabb fehérjék

A vérplazmában levő leggyakoribb fehérjék közé számítanak az alábbiak:

  • 4 % véralvadást befolyásoló fehérjék
  • 60 % albuminok
  • 36 % globulinok

A vérplazmának ezen fehérjék képezik a különböző betegségek elleni nagy
hatékonyságú gyógyszerek előállításának az alapját..

Plazmaközpontjaink   

Plazmaadás Ausztriában

Bécs, 9. kerüket
Tel.: +43 1 319 53 63

Retz
Tel.: +43 2942 20 333

Seiersberg
Tel.: +43 316 29 33 33

Bécs, 21. kerüket
Tel.: +43 1 908 11 00

Hainburg an der Donau
Tel.: +43 2165 52 024

Leoben
Tel.: +43 3842 44 404

St. Pölten
Tel.: +43 2742 90 333

Kittsee
Tel.: +43 2143 34 388

Oberwart (Felsőőr)
Tel.: +43 3352 22 555